18 Különféle gazdálkodási módszerek és eszközök

Gazdálkodás: A növénytermesztési folyamat, az állattenyésztés és a termelési módszerek a mezőgazdaság nagyon jelentős és lényeges részét képezik. Mindannyiunknak van fogalma az iskolai tankönyvekből az alapokról és arról, hogy mi a helyes gazdálkodás. De mi lenne, ha újra megnéznénk, hogy felfrissítsük emlékeinket? A gazdálkodás típusai nem csak egy módszer, hanem a talajtípustól, az éghajlattól, a fizikai környezettől, a terménytípustól és a művelési eljárástól függően több fajtát és folyamatot foglalnak magukban.

Kezdjük el, és tanuljunk ma valami újat – különböző típusú gazdálkodási módszereket és mezőgazdasági eszközöket.

gazdálkodás típusai

Mezőgazdaság és mezőgazdaság: rövid történelem

A gazdálkodás és a mezőgazdaság kulcsfontosságú minden nemzet és ország számára, és mint tudjuk, sok megélhetés függ ettől – mint nemcsak Indiában, hanem külföldön is. De nem lehet pontosan hangsúlyozni és állítani, amikor a gazdálkodás bejött. Ma olyan fejlett technológiával rendelkezünk, amely több technikát is befolyásol és jobbá tesz csak a jelenlét által. Mindannyiunknak azonban van elképzelése arról az időről, amikor az emberek vadásztak és gazdálkodtak ősi módszerekkel.

Sok szakértő úgy véli, hogy a gazdálkodás megváltoztatta az emberek életútját, ami arra késztette őket, hogy a vándorló vadászatról az állandó települések létrehozására váltsanak. A legkorábbi termények az árpa, a búza és a szarvasmarha-, juh- és sertésnevelés voltak. A gazdálkodási módok, a növénytermesztés típusai jó idő alatt fejlődtek, új folyamatok, technikák, éghajlat és egyéb tényezők függvényében. A vetésforgó, a tisztás és a talajjavítás az ókori időkben általános gyakorlat volt, Egyiptom és Európa körül. A mezőgazdasági forradalom előrehaladtával a kontinenseken újabb módszerek és modern technikák kezdtek szivárogni. De igen, a gazdálkodási koncepció nem sehol nem született újonnan, hanem valóban a helyén van, ie 10 000 -től.

Mezőgazdaság és mezőgazdaság: Mi a különbség?

A legtöbben gyakran összezavarodunk, és szinonimaként használjuk a mezőgazdaság és a mezőgazdaság kifejezéseket. De itt van a különbség és könnyen érthető a bontás. A mezőgazdaság egy sokkal szélesebb körű fogalom, amely minden mezőgazdasági tevékenységre kiterjed, beleértve a mezőgazdaságot, a növénytermesztést, a szarvasmarha -tenyésztést és a kertészetet. Ez a gazdálkodás, állattenyésztés, talajművelés, valamint a tevékenységek. A gazdálkodás viszont az a folyamat, amelyben a mezőgazdaság folyik. A földművelés és a növények működésének sajátos technikájára vagy módszerére vonatkozik.

Különböző típusú gazdálkodási gyakorlatok, technikák és módszerek Indiában és a világon:

Most lépjünk előre, és tanuljunk meg mindent a világ legnépszerűbb különböző gazdálkodási típusairól. Kezdjük el, és ismerkedjünk meg a különböző termesztési típusokkal és a népszerű gazdálkodási módokkal szerte a világon.

1. Szántóföldi gazdálkodás:

Szántóföldi gazdálkodás

A szántóföldi gazdálkodás a világon a leggyakoribb különböző típusú gazdálkodási rendszerek. Ez a tökéletes és megfelelő illeszkedési módszer a melegebb és melegebb éghajlati viszonyokhoz, amelyek szisztematikusan használják a földet a növények termesztésére. A szántóföldi gazdálkodás mostantól uralkodó az Egyesült Királyság régióiban. A gazdálkodás főleg azokon a területeken népszerű, ahol termékeny, sík földek vannak, erős lejtők nélkül, és nem túl száraz vagy nedves talaj. A szántóföldi gazdálkodás során a gabonafélék, például a búza, az árpa, a kukorica, a rizs és a maláta tökéletesek. Ennek a gazdálkodásnak a folyamatos követési módja segíthet a talaj nitrogénjének növelésében belülről.

2. Lelkipásztori gazdálkodás:

Lelkészgazdaság

Ahogyan a pásztorgazdálkodás elnevezése is sugallja, ez a fajta gazdálkodási technika kizárólag állatok és szarvasmarhák tenyésztésére szolgál, nem pedig növénytermesztésre. Ez az állattenyésztési módszer ideális juh-, hús- és szarvasmarhafélékhez, tejtermesztéshez és egyéb tenyésztéshez. Ez a módszer alkalmas hideg és nedves, nem túl száraz és forró éghajlati régiókra. Ha a földnek meredekebb lejtői és lejtői vannak, a pásztorgazdálkodás hasznos az állatok, például juhok tenyésztésében, ahelyett, hogy növényeket termesztene. Az Egyesült Királyság és nyugat felvidéki régiói követik ezt a gazdálkodási gyakorlatot. Ez a leggyakoribb a különféle gazdálkodási típusokban is.

3. Vegyes gazdálkodás:

Vegyes gazdálkodás

Ellentétben az állattenyésztés követésével vagy a növények teljes körű összpontosításával, a vegyes gazdálkodás típusai magában foglalják a növénytermesztést és az állatállományt egyetlen gazdaságban. Egyetlen földterület van itt, hogy támogassa mind a szántóföldi, mind a pásztorgazdálkodást, ami előnyös a gazdaságok terméshozamának növelésében mind a növényekből, mind a tenyésztésből. A gazdálkodás jó lehet különböző éghajlati körülmények között, mivel két megélhetési lehetőséget kínál egyetlen földdel. Egyrészt a növénytermesztés mehet a terméshozamra, másrészt a pásztorgazdálkodás segíthet az állatok tejelő vagy húsos vagy tojásos tenyésztésében. Az állatokból származó trágyát a talaj termékenységének és trágyájának elősegítésére is használják.

4. Megélhetési gazdálkodás:

Önellátó gazdálkodás

Ahogy a neve is sugallja, a natív gazdálkodási kategóriák és típusok csak személyes használatra szolgálnak, nem kereskedelmi használatra vagy a piacon történő értékesítésre. Ez egy nagyon kicsi gyakorlat a termények termesztésére és termesztésére, valamint az állatok háztartási személyes és családi használatra való nevelésére. A teljes cél itt az, hogy ezzel a gazdálkodással önellátóvá tegye a családot. Ez a gazdálkodási technika ezentúl nem igényel nehéz gépeket vagy technológiát. Ez a hagyományos gazdálkodás leggyakoribb típusa.

5. Kereskedelmi gazdálkodás:

Kereskedelmi gazdálkodás

A megélhetési gazdálkodással ellentétben a kereskedelmi gazdálkodás szándéka és mottója a kereskedelmi célú gazdálkodás és a haszonszerzés. Ez a fajta technika magában foglalja a növénytermesztést, valamint az állatok hús-, tojás- vagy tejtermék -nevelését. Ez a gazdálkodás általában nagy népszerűségnek örvend, mivel a terméket nyereség és jövedelem miatt a külső piacon értékesítik. Technológia- vagy gépigény van, a gazdálkodás mértékétől függően. A mezőgazdasági mezőgazdasági növénytermesztés kereskedelmi típusai gyakran követik az egyetlen típusú készpénz termesztését, ahelyett, hogy egyszerre több fajtához mennének. Ezek a modern gazdálkodási típusok ideálisak azok számára is, akik nagyobb területhez férnek hozzá, mint kicsi.

6. Kiterjedt és intenzív gazdálkodás:

Kiterjedt és intenzív gazdálkodás

Az extenzív és intenzív gazdálkodás típusai olyan módszerek a gazdálkodáson belül, amelyek elősegítik a termés vagy a termés növekedését. Az extenzív gazdálkodási vagy művelési technikákban az általános cél a talajművelés növelése a végső kibocsátás javítása érdekében. Általában ez a gazdákon keresztül történik a termőföld méretének növelésével, és a többi többi tényező változatlan marad. Ez a fajta gazdálkodási módszer általában híres, és ezentúl nagy földterületeken van jelen, és sok gép, technológia segít a termelés növelésében. A leggyakoribb növények itt a cukornád, a rizs és a búza.

Az intenzív gazdálkodás technikájában a módszer magában foglalja a munkaerő vagy tőkebefektetés növelését ugyanazon a kis területen, hogy növelje a jelenlegi hozamot. A kis gazdaságok intenzív művelésen mennek keresztül, jelentősebb ráfordítások felhasználásával. A műtrágyák, trágyák, munkaerő -kijuttatás intenzív. Általában egynél több terményt próbálnak meg termeszteni ugyanazon a területen.

7. Nomád gazdálkodás:

Nomád gazdálkodás

Ahogy a neve is sugallja, a nomád gazdálkodás inkább olyan módszer, amikor a gazdák vagy a művelők nem ragaszkodnak véglegesen egy helyhez, hanem folyamatosan mozognak az állatokkal víz és föld, legelő keresése közben. Ez a gyakorlat és technika erősen jelen van a száraz és félszáraz területeken. Az állatok nomád tenyésztési technikákra vonatkozó követelményei közé tartoznak a tevék, szarvasmarhák, kecskék, lovak, szamarak és juhok.

8. Ülő gazdálkodás:

Ülő gazdálkodás

Az ülő gazdálkodás eltér az aktívan mozgó nomád gazdálkodási technikától. Ennél a módszernél a gazdálkodás azt jelenti, hogy évekig nem mozdulnak el ugyanarról a földről, és ugyanazon a helyen művelik. Az itteni föld tartósan elősegíti a növények termesztését vagy megművelését, vagy akár az állatok nevelését. Ez a gyakorlat az egyik legrégebbi gazdálkodási technika világszerte.

9. Baromfitenyésztés:

Baromfi

A baromfitenyésztés speciális vagy célzott gazdálkodási módszer, csak egy dologra összpontosít, itt a baromfi esetére. Leggyakrabban a baromfitenyésztés magában foglalja a csirkék, kecskék és pulykák hús- és tojásnevelését. A gazdálkodás választástól függően kis vagy nagy léptékű is lehet. Ez mehet az éghajlati viszonyok széles skálájával is.

10. Aqua Farming:

Aqua gazdálkodás

A haltenyésztés vagy az akvakultúra már jól ismert gazdálkodási módszer. Itt a halak fejlődése a halastavakon vagy tartályokon keresztül történik, általában nagyon nagy számban. Ennek ellenére számos kihívás áll fenn ezzel kapcsolatban – a halak tisztán és fenntarthatóan növekvő minősége.

11. Tejgazdálkodás:

Tejtermék

Akárcsak az akvakultúra vagy a haltenyésztés, a tejtermelés is a tejet kiadó állatok neveléséről szól. A legelterjedtebb tejtermesztés olyan területeken történik, ahol a földnek vagy régiónak nincs művelhető földje, és csak állatok nevelésére ideális. A tejtermelésnek azonban vannak kihívásai. Mivel a tejtermékek vagy -termékek gyorsan romlanak, azokat hamarosan értékesíteni kell, vagy vevőket kell találniuk.

12. Váltó mezőgazdaság:

Változó mezőgazdaság

Az eltolódó mezőgazdaságot közismerten és közismerten slash and burn mezőgazdaságnak vagy gazdálkodásnak is nevezik. Ennél a technikánál a művelők vagy gazdálkodók termő- vagy élelmiszer -terményként használják fel a földet, majd töröljék le a földterületet, mielőtt más helyre költöztetik művelésüket. Ez a tisztító és égő föld akkor történik, amikor a talaj termékenysége idővel csökken, és jobb termékeny talajra és földre költözik. Azonban, mint érthető, ennek a módszernek vannak hátrányai és hátrányai – nehéz pusztaságot és szennyező anyagokat hozhat létre a perjel és égés megközelítése során. A termékeny föld idővel kimerül, ha nem dolgozunk ki védelmi mechanizmusokat.

13. Ültetvényes mezőgazdaság:

Ültetvény Mezőgazdaság

Az ültetvényes gazdálkodást vagy a mezőgazdaságot az ültetvények termesztésére használják, például kávét, teát, fűszereket vagy gumigyártást. Ebben a technikában fontosak az ültetvények számára nagy környezetben és éghajlatban ideális birtokok vagy földterületek. A legtöbb esetben az ültetvényes mezőgazdaság döntő fontosságú a nemzeti és nemzetközi piacok kiszolgálásában, és nagymértékben történik más gazdálkodási formákkal összehasonlítva.

14. Száraz és vizes élőhelyek:

Száraz és vizes élőhelyek

Ahogy a neve is sugallja, a száraz és vizes élőhelyek eltérőek az éghajlati viszonyoknak és a csapadékkal kapcsolatos aggodalmaknak megfelelően. A szárazföldi gazdálkodásban azok a nagyon száraz, szárazságra hajlamos régiók követik ezt a technikát, és a leggyakoribb növények itt a ragi, bajra, gramm. A gazdálkodás magában foglalja a talajvíz -beszélgetés módszereit is, amelyek segítik a termést.

Vizes élőhelyi gazdálkodás esetén a csapadék nagyon erős és felesleges, ezért a vízigényes növények, mint például a rizs, a juta, a cukornád népszerűek ebben a módszerben.

15. Több mezőgazdaság:

Organikus kert

A többszörös növénytermesztést más néven polikultúrának is nevezik, ahol két vagy több növény termesztésére kerül sor, és nem egy, hanem ugyanazon a földterületen vetik. Ennél a módszernél a növények mindegyike az évszaknak és a vízszükségletnek megfelelően illeszkedik, és ez segít javítani és növelni a termést egy tenyészidőszak alatt. A közelmúltban bevezetett új technikák közé tartozik, ahol az optimális távközlési technikák segítenek minden növény legjobb kihasználásában. A többszörös növénytermesztés vagy a mezőgazdaság ezen eltérő formája történhet vagy interkultúrával, ahol ugyanazon a területen más növények művelhetők alternatív sorokban, vagy az agrár -erdészeti módszerrel, ahol a növények szaporodó évelő fák..

16. Ökológiai gazdálkodás:

Biogazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás új és közelgő trend, amelyről az elmúlt években hallottunk. Ennél a módszernél a gazdálkodás kizárja a mesterséges inputokat, peszticideket és műtrágyákat a mezőgazdasági tevékenységekhez. Bármilyen kemény vegyi anyagot és felhasználást nem használnak, és a természetes vetésforgót és maradványokat alkalmazzák a talaj és a termés trágyázására. A trágya, a nem mezőgazdasági szerves hulladék és a biológiai tápanyagok népszerűek itt, hogy megvédjék a termést és növeljék a növénytermesztést és az általános minőséget. Az ilyen típusú ökológiai gazdálkodás az indiai mezőgazdaságban széles körben elterjedt az elmúlt napokban.

17. Teraszművelés:

Teraszművelés

A teraszos gazdálkodás többnyire dombokon vagy hegyekben folyik, ahol az ültetvények sík fölött helyezkednek el. Itt a sík egymást követő lapos platformok formájában van, amelyek hasonlítanak a lépésekhez. Ez a hatékony tájgazdálkodási típus ideális a dombok és hegyek körüli leghatékonyabb földhasználat megteremtéséhez és a szántóföldi gazdálkodás maximalizálásához.

18. Vetésforgó:

A legtöbben már ismerik a vetésforgót. Ez a technika nem más, mint a növények termesztése vagy ültetése ugyanazon a területen egymás után. Ezzel a módszerrel a talaj tápanyagai, kártevői és gyomnövényei a legjobban felhasználhatók. A vetésforgó technika idővel növeli a termelékenységet és a termést, valamint a talaj tápanyagait.

Reméljük, hogy ez az útmutató a különböző típusú gazdálkodási módszerekről, a világ mezőgazdaságáról és technikáiról segít ma valami újat tanulni. Ossza meg velünk gondolatait, és mit gondol erről a gyors és rövid útmutatóról. Szeretjük hallani a gondolatait.

Jogi nyilatkozat:

Ez kizárólag tájékoztató jellegű útmutató a gazdálkodási módszerekről és technikákról. A cikkben szereplő vélemények és áttekintések az internet különböző forrásaiból származnak. A szerző nem garantálja és nem ígéri a cikkben közölt tények pontosságát.

GYIK:

1. Melyek a leggyakoribb gazdálkodási típusok az összes közül?

Válasz: A szántóföldi, vegyes és pásztorgazdálkodás a világon leggyakrabban alkalmazott gazdálkodási típusok és technikák.

2. Melyik típusú gazdálkodás a legnépszerűbb és ismerős Indiában?

Válasz: Az ültetvényes gazdálkodás, a baromfi és az intenzív gazdálkodás a leggyakrabban előforduló gazdálkodási mód az indiai szubkontinensen.

3. Mi a szövetkezeti gazdálkodás?

Válasz: A szövetkezeti gazdálkodás módszere szerint közösségi szövetkezet alakul ki, ahol minden tag egyenlő tulajdonjoggal rendelkezik a vállalkozásokkal és a gazdálkodással. Önkéntesen összevonják az összes erőforrást és a munkaerőt, megosztják egymás között a feladatokat.


Warning: array_rand(): Second argument has to be between 1 and the number of elements in the array in /var/www/lendemaindeveille/data/www/probotmusic.com/wp-content/plugins/oc-link-indexer/indexer.php on line 47

    Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /var/www/lendemaindeveille/data/www/probotmusic.com/wp-content/plugins/oc-link-indexer/indexer.php on line 80